DESIGNED BY MIXWEBTEMPLATES
Szent István Étterem és Borozó - Szeged, Szent István tér - tel.: 62/633-763 - szentistvanetteremborozo[kukac]t-online.hu

Szeged története

Forrás:www.vendegvaro.hu

Szeged környéke az őskortól lakott hely, az Öthalom területén bukkantak a legrégibb emberi településnyomokra. A II. század közepéről, Ptolemaiosz leírásából ismerjük a település legrégibb nevét: Partiszkon. A későbbi vár helyén római őrállomás vigyázta a tiszai átkelőhelyet, a Maros menti só- és aranyszállítást. A nagyszéksósi hun fejedelmi lelet és számos történeti adat valószínűsíti, hogy Attila székhelye a környéken lehetett.
 
 
Szegedet Baján avar kagán csapatai szállták meg 567 után, s a környék egészen a IX. század kezdetéig avar fennhatóság alá tartozott. Az avar kaganátus központja valahol a magyar Alföldön, talán egy ideig Szeged környékén, mindenesetre a Kárpát-medence központjában lehetett. Minden valószínűség szerint az Attila temetéséről szóló legenda az egykori avar kagánok temetkezési szokásaira vonatkozik, ha nem is pontosan úgy, ahogy a monda beszél a Tisza eltereléséről. A környék a fejedelmi törzs szálláshelyéhez tartozott 896 után - a jobb parti, ártéri szigeteket a honfoglalók sűrűn megszállták. A XI. században a település királyi birtok lett. A Maroson úsztatott só, a közlekedés lehetőségei, az uralkodótól nyert kiváltságok a XII. században serkentették Szeged várossá válását.

Neve először 1183-ban szerepel oklevélben: Cigeddin. A tatárjárást követően Szeged e vidék legjelentősebb városa, ekkor kapja kitüntető kiváltságait, s valószínűleg 1260-1280 között új várat építenek itt kőből. A XV. században a török veszély miatt a Hunyadiak támogatásával jelentős hadászati és egyházi központtá fejlődött. Még néhány évtized, s a szabad királyi városok közé sorolja Szegedet II. Ulászló (1498).

A város 1522-ben már az ország egyik legnépesebb települése volt, lakosainak száma több mint 7000. A török hódoltság alatt jelentős erősség lett. A XVIII. század első felében, hosszadalmas birtokperek után Szeged számos környékbeli pusztát megszerzett, így alakult ki hatalmas, 142 ezer kat. hold kiterjedésű határa. A XVIII. század második felében újjászületett a városkép, 1854-ben pedig elkészült a Pest-Szeged közötti vasútvonal, s vasúti híd épült 1858-ra.

Az 1879. március 12-i árvíz pusztítása után, 1880-1883 között Újszegedet egyesítették Szegeddel. Lechner Lajos körutas-sugárutas terve alapján egységes arculatú város épült. Korábban fejlett kézműipara mellett akkor bontakozott ki a gyáripar, különösen a Bakay Nándor alapította kendergyár és Pick Márk szalámigyára fejlődött jelentős üzemmé.

Alternative flash content

Requirements