DESIGNED BY MIXWEBTEMPLATES
Szent István Étterem és Borozó - Szeged, Szent István tér - tel.: 62/633-763 - szentistvanetteremborozo[kukac]t-online.hu

dom-elokepDóm - Fogadalmi templom

A velencei Szent Márk tér nagyságú Dóm téren nevezetes épületek sora:
A Püspöki Palota, Hittudományi Főiskola, egyetemi intézmények.
Katolikus Konviktus, az árvíztől megmenekültek hálájából 1930-ra felépült, lenyűgöző méretű, 5000 főt befogadó, neoromán Püspöki Székesegyház, ismert nevén Fogadalmi-templom .A déli harangszó után 9 percig láthatók a Zenélő Óra egyetemi hierarchiát bemutató alakjai, Nyaranta a nemzetközi hírű Szegedi Szabadtéri Játékok színhelye a tér.


dom-belulrol

Kombinált jegy: (kiállítás+toronylátogatás)

Felnőtt: 1000.-
Diák,nyugdíjas: 600.-
20 fő felett 10% kedvezményt tudunk biztosítani

 

Torony:

Felnőtt: 600.-
Diák,nyugdíjas: 400.-
20 fő felett 10% kedvezményt tudunk biztosítani

 

Kiállítás:

Felnőtt: 400.-
Diák,nyugdíjas: 200.-
20 fő felett 10% kedvezményt tudunk biztosítani

 

dom-kilatotoronyIdegenvezetés:
Magyar nyelvű: 7000.-
Idegen nyelvű: 9000.-
Bejelentkezés a tervezett időpont előtt egy héttel.

 

Elérhetőségeink:
Telefon: 0620-385-5061
Email cím: This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

 

Nyitva tartási rend, nyári időszak:
Hétfő: Szünnap
Kedd-csütörtök: 09.00-17.00
Péntek-vasárnap: 09.00-19.00

          
dom-orgonaOrgonabemutató:

Megbeszélés szerint kérhető, a Dóm Tourist  Utazási  Irodában.
Garantált időpontban: Szabadtéri előadási napokon, este 19.45-től..
6 éves korig valamennyi szolgáltatásunk díjmentes!

 
Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a Dómban, a toronyban csak saját idegenvezetőink tarthatnak bemutatót!
Szíves megértésüket köszönjük!

Csoportos látogatási igényüket kérjük utazási irodánkban előre  jelezni.
Idegen nyelvű vezetés előzetes bejelentés alapján történik.

 

A Fogadalmi Templom története:

1879 tavaszán a nagy árvíz a földdel tette egyenlővé Szeged városát.
A házak 95%-a elpusztult. A következo év őszén a város elöljárói a polgárság nevében ünnepélyes fogadalmat tettek.
Hatalmas templomot emelnek Szűz Mária tiszteletére, ha a város újra felépül A fogadalom teljesítésére azonban több mint három évtizedet kellett várni. Az eredeti terveket Schulek Frigyes készítette.
Forráshiány miatt azonban az igen ambiciózus terveket egyszerűsíteni kellett, így a Dóm építését a Foerk Ernő-féle tervek alapján kezdték el 1913-ban.
A Dóm helyén korábban a Szent Demeter templom állt. A régi templomot 1913-ban kezdték elbontani, ekkor bukkantak rá véletlenül - a torony egyik falába befalazva - egy gótikus toronyra.
A Dömötör toronyról időközben kiderült, hogy alapfalai a 12-13. századból származnak, tehát ez a torony Szeged városának legrégebbi műemléke; ma is látható a város felőli torony előtt a Dóm téren.
1914. június 21-én történt meg az ünnepélyes alapkőletétel, ám egy hónappal később a világháború miatt néhány évre leállt az építkezés.
A tornyok alsó harmadánál látható márványsáv ezt örökíti meg a Szózat szavaival: "Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért 1914-18"
A háborút követően csak 1923-ban folytatódhattak tovább az építési munkálatok.
Az ünnepélyes templomszentelésre 1930. október 24-én került sor, a Csanádi Egyházmegye alapításának 900. évfordulóján.

 

A templom bemutatása

A templom legfontosabb adatai:

A templom titulusa: Magyarok Nagyasszonya Búcsúi ünnepe: október 8.
A szegedi Dóm az egyetlen, a XX. században épült székesegyház Magyarországon.
A torony magassága 81 m. A kupola külső magassága 53,6 m (mindkettőt a földszinti padozattól mérve). A templom legnagyobb külső hossza 80,8 m, szélessége a kereszthajónál 51 m.
A Dómban található Magyarország 2. legnagyobb harangja, a 86 mázsás (pontosan: 8537 kg) Hősök harangja illetve Európa egyik legnagyobb templomi orgonája.
A Dóm homlokzata: A felső-olaszországi neoromán stílusú késő eklektikus templom főhomlokzati timpanonjának csúcsán egy angyalok által közrefogott kereszt áll. Az alábbi tizenhárom lépcsőzetesen elhelyezett fülke között a pápaság és a királyság jelképe a két koronás alak.
Az oromzaton egy görög kereszt látható, szárain az evangélisták jelképeivel. A kereszt alatt helyezkedik el a nagy rózsaablak, tőle jobbra és balra a magyar címer két mezője.
A homlokzat közepén aranyozott mozaikháttér előtt, márványbaldachin alatt áll a templom titulusának, a Magyarok Védasszonyának márványszobra, Tóth István munkája. A szobrot két oldalról a tizenkét apostol mozaikképe fogja körül, melyeket Márton Ferenc tervei alapján Zsellér Imre készített. A képsorozat két végét az Alfa és az Omega, a görög abc első és utolsó betűje zárja le.
A főbejárat baldachinjának oszlopait egy-egy oroszlánfigura tartja, őrizvén a magyar koronát és a pápai tiarát. A fokapu két vörösréz szárnyát 12-12 Ó - és Újszövetségi jelenetet ábrázoló dombormű díszíti.
A bejárat mellett jobb oldalon Szent Gellért szobra áll, a vele szemben elhelyezett szoboralak Kapisztrán Szent Jánost ábrázolja. A két szélső bejárattól jobbra és balra elhelyezkedő Szent István és Szent László szobrokat Dávid István készítette.
A főkaput hármas oszlop koszorúzza, felette a Genezáreti-tavi jelenet: Krisztus lecsendesíti a háborgó tengert. A templom két oldalbejárata a Béke és a háború kapuja, felettük a felirattal: "Venite adoremus" - "Jöjjetek imádkozni" illetve "Vae victis" - "Jaj a legyőzötteknek".

 

Körséta a templomba:

A templomba lépve rögtön feltűnik a gazdag faldíszítés. A festési munkálatokat Foerk Ernő irányította. Az ő nevéhez fűződik többek között az Országház színtervének elkészítése is.
A figurális, gondosan kimunkált üvegablakok az Országházban szintén tevékenykedő Róth Miksa művei, a kevésbé díszesek Zsellér Imre műhelyéből kerültek ki. A bal oldalon, a mécsesek mögött látható Fadrusz János: Krisztus a keresztfán című alkotása, melyet 1900-ban adományozott a művész a majdan felépülő templomnak. A legenda szerint az alkotó önmagát köttette egy keresztfára, majd az így készült fényképek alapján formázta meg Krisztust.
A Fadrusz-kereszttől továbbhaladva, szintén a bal oldalon találjuk a Szent Gellért oltárt. Szent Gellért, a velencei származású bencés szerzetes volt a Csanádi Egyházmegye első püspöke és Szent István király fiának, Szent Imre hercegnek tanítója, nevelője.
A középső szoborfülkén látható Szent Gellért püspök és tanítványa, Szent Imre herceg szobra, jobb és baloldalon pedig Szent Istváné és Boldog Gizelláé. Az oltár körül Patay László 1980-ból származó, Szent Gellért életének eseményeit ábrázoló seccóit látjuk.
Továbbsétálva a főoltár körüli teret, az apszist csodálhatjuk meg.
A szembemiséző oltár 1992-ben készült el, az oltárasztal belsejében látható a két Szent Gellért-ereklye: Egy lábszárcsont és egy combcsont, ezeken kívül pedig egy püspöksüveg és egy pásztorbot.
A szentély hátsó részén áll az 1932-bol származó baldachinos főoltár, melyet az első püspök, Glattfelder Gyula ajándékozott Szegednek. Az oltár nagyrészt eltakarja Reisch Károly Magyarok védasszonya című freskóját. Följebb Márton Ferenc híres apszismozaikja, a Szentháromság látható. Felfelé továbbvezetve tekintetünket megcsodálhatjuk a mennyezeti boltíven található híres"Szögedi Szűrös Madonna" képet, melynek különlegessége, hogy Márton Ferenc cifra szűrben és szegedi papucsban ábrázolta Szűz Máriát.
A kétoldalt mellette található falképek, az Utolsó vacsora és a Feltámadás Patay László munkái 1999-ból. A kupola alatt megállva szemügyre vehetjük Márton Ferenc freskóit, melyeket a kupola és a kupolát tartó boltívek találkozásánál levő mezőkbe, az ún. csegelyekbe festett: a négy sarkalatos erény, az erő, a bölcsesség, a mértékletesség és az igazságosság szimbólumait.
A kupola seccóját 2000-ben alkotta meg Patay László. A Szentlélek eljövetele és kiáradása a magyar egyházra címmel.
Ha hátratekintünk, rálátunk a karzatra és az orgonára, mely mintegy 10 000 sípjával Közép-Európa egyik legnagyobb templomi hangszere.
A Szent Gellért oltárral szemben, a Tisza felőli oldalon találjuk a Szent Kereszt oltárt,mely 1924 és 1930 között főoltárként is funkcionált.
Körülötte szintén Patay-seccókat látunk: Bal oldalon az Angyali üdvözletet és Jézus születését, jobb oldalon a Kánai menyegzőt és a vak meggyógyítását ábrázolta a festőművész.
Az oltártól jobbra gróf Klebelsberg Kunó legendás hírű vallás-és közoktatásügyi miniszter síremléke található,mely Ohmann Béla műve. (Klebelsberg az altemplomban van eltemetve, sírja közvetlenül ez alatt a síremlék alatt található.).
A padsorok és a síremlék között áll a szentélyorgona játszóasztala, melyet elsősorban hétköznap és kevésbé ünnepélyes alkalmakkor használnak, a karzaton található játszóasztal helyett.
A templom két oldalhajójában 2-2 mellékoltárt találunk: Szent László, Szent Erzsébet, Szent Margit és Szent István oltárait.
Az oldalhajó végén, a Tisza felőli torony földszintjén rendezték be a Segítő Szűz Mária kápolnát, melynek Mária-szobra még az ősi Szent Demeter templomból származik.
Ezzel szemben található a Demeter-kápolna, melynek névadója a Szent Demeter-oltár domborműve, Ohmann Béla alkotása. A templom egyik legkiválóbb szobrászati dísze.


Harangok:

A Dóm város felőli tornyában négy harang található:
A Lélekharang, a Szent Teréz, a Magyarok Nagyasszonya és a Szent Imre harang.
A Szent Teréz harang nemrég megrepedt, a helyette öntött új harangot 2003. áprilisában szentelték fel. A megrongálódott régi Teréz-harang pedig a hátsó padsorok mögött tekinthető meg.
A Dóm legnagyobb harangja, a Hősök harangja vagy Szent Gellért harang egyedül lakik a Tisza felőli toronyban. Öntésekor ez volt az ország legnagyobb harangja. Ma a budapesti bazilika 110 mázsás Szent István harangja előzi meg.
Hatalmas mérete miatt egy évben mindössze 7 alkalommal szólal meg: Karácsonykor, Húsvétkor, Pünkösdkor, az év utolsó napján (hálaadáskor), Szent István király ünnepén, az árvíz és a világháborúban hősi halált haltak évfordulóján.

A lélekharang öntés éve: 1921
Súlya: 250 kg
Átmérője: 73 cm
Hangolása: C 2

(új) Szent Teréz öntés éve: 2003
Súlya: 580 kg
Átmérője: 98 cm
Hangolása: Asz 1

Magyarok Nagyasszonya öntés éve: 1996
Súlya: 1020 kg
Stmérője: 120 cm
Hangolása: F 1

Szent Imre öntés éve: 1927
Súlya: 2669 kg
Átmérője: 165 cm
Hangolása: C 1

Hősök harangja öntés éve: 1927
Súlya: 8537 kg
Átmérője: 245 cm
Hangolása: F 0

 

Gyermekek kápolnája

A Segítő Szűz Mária kápolnát a szombat esti és a vasárnapi szentmisék alkalmával kinyitjuk, hogy a kisgyermekes családok számára nyugodt misehallgatást biztosítsunk.
A kápolnában játékok, rajzolási lehetőség van a kisebb gyerekek számára, ugyanakkor a szülők kihangosítva hallgathatják a szentmisét.

 

Az Egyházmegye története


A Csanádi Egyházmegye története

A Szent István államszervező munkásságának egyik legkiemelkedőbb tényezője volt a magyar egyházszervezet kialakítása.
Összesen 10 egyházmegyét alapított, anyagi alapjukat bőséges birtokadományokkal, működésüket, s a keresztény hit terjesztését törvényekkel biztosította.
Az esztergomi érsekség megalapításával István király kivonta e területeket a passaui püspök joghatósága alól és biztosította az ország egyházi függetlenségét. A politikai és védelmi szempontból egyaránt fontos Temesköz egyházmegyévé szervezése csak a tartományt uraló Ajtony vezér leverése után volt lehetséges.
István a csatában győztes Csanád vezérre bízta a meghódított új tartomány világi igazgatását. Az ő nevéből származik a központi székhely és a hozzá kapcsolódó vármegye új neve.
A győzelem után 1030-ban István király előhívta Bakonybeli remeteségéből a nagy tudású bencés szerzetest, Gellértet, s Marosvárra küldte, hogy megkezdje az egyházmegye kiépítését ezen a területen.
A dunántúli kolostorokból 12 társat vett maga mellé Gellért, munkája segítésére. Az új püspökség székhelye Csanád (az egykori Marosvár) lett. Az első székesegyház a görög szertartású szerzetesek korábbi temploma volt. A templom  kicsinek bizonyult, ezért Gellért 1036-1038 körül új székesegyházat építetett, amelyet Szent György tiszteletére szenteltek fel. A régi templom a Szűz Mária tiszteletére szolgáló bencés apátság helye lett. E templomot jelölte ki Gellért temetkezési helyéül, hogy hamvai majdan a Szűzanya oltalma alatt nyugodjanak. Munkatársaival Gellért bejárta egyházmegyéje területét, tanították és megkeresztelték a népet, s megáldották templomok építésére kijelölt helyeket.
A térítés sikerei következtében gyorsan gyarapodott a hívek száma, akiknek lelki gondozására a dunántúli kolostorokból hívott meg szerzeteseket. Bár maga Gellért püspök nem tudott magyarul, s prédikációit is tolmács segítségével mondta el, fontosnak érezte, hogy népét a saját nyelvén szólítsák meg papjai. A rábízott magyar ifjakat különös gonddal neveltette, taníttatta, hogy "Isten vallása ne legyen idegen ültetvény e földön".
A hittérítői munka István király alatt viszonylag békésen folyt, de amikor a szent király 1038. augusztus 15-én lehunyta szemét, Magyarország heves politikai harcok színtere lett.
Erős kezű irányítás nélkül a pogányság ismét megerősödött a magyarok körében. A püspök 1046-ban útnak indult, hogy a számkivetésből az országba visszahívott Vazul fiakat fogadja, s meggyőze a reménybeli uralkodót a keresztény hit fenntartásáról. Mielőtt azonban találkozhattak volna, a püspököt egy fellázadt pogány csapat meggyilkolta.
Gellért vértanúsága megrendítette András herceget, s amikor Fehérvárott királlyá koronázták. I. András, 1046-1060), rendeletében a pogány szokások elhagyására és István törvényeinek maradéktalan betartására intett mindenkit.
Gellért püspököt székében bencés rendtársai követték. A bencés monostorok voltak a műveltség és a lelkiség letéteményesei. A szerzetesi közösségeik Csanádon, Aracson és Oroszlámoson nem csak a hitélet gondozói voltak, hanem iskolafenntartók és mintagazdaságok is.
1241 májusában éri el a tatár hordák támadása az egyházmegye területét. Az általános pusztítástól nem menekült meg a székesegyház sem, de Gellért kőkoporsója megmenekült a rombolástól. Az újjáépítéskor az altemplomból a főoltár elé helyezik az ereklyéket őrző koporsót.
A középkori egyházmegye területéről 9 szerzet ,49 rendházáról maradt fenn emlék, de a török időket csak a Szeged-alsóvárosi ferences kolostor élte túl.A gazdag középkori egyházi kultúrából csak igen kevés építészeti emlék maradt meg mára, romok formájában.
Külön értéke van a szegedi Dömötör toronynak és a Kiszomboron feltárt körtemplom freskóinak. A két legfőbb ősi központ - Csanád és Arad - még romjaiban sem maradt meg.
A Török Birodalom terjeszkedése során a XV. században mind közelebb jutott Magyarország határaihoz. A pogány előretörés megállítására III. Callixtus pápa keresztes hadjáratot hirdetett.
Hazánkba küldte Kapisztrán János ferences szerzetest, aki tüzes szónoklataival sokakat szólított fegyverbe a török veszély ellen.
A nagybirtokos Hunyadi János és Kapisztrán seregei egyesült erővel szabadították fel 1456-ban a török ostrom alól Nándorfehérvárt (ma: Belgrád, Szerbia-Montenegró).
Ez a kudarc 70 évre visszavetette a török terjeszkedést, bár kisebb betörései elérték a Csanádi Püspökség területét is, állandó létbizonytalanságban tartva az itt élőket.
A Dózsa György vezette parasztfelkelés során 1514-ben ismételten felégetik Csanád városát, s véglegesen eltűnnek Szent Gellértnek a székesegyházban őrzött ereklyéi. A fellázadt parasztseregek fogságba ejtik és kivégzik a Csáki Miklós püspököt is.
Utóda a zavaros és véres idők ellenére újjáépíti a székesegyházat. 1526-ban Mohácsnál a törökök súlyos vereséget mérnek az egyesült magyar seregekre.
A csatamezőn meghal a király, több főúr és főpap is, köztük a Csanádi püspök. Az országban két keresztény király vetélkedik a hatalomért, s ezt kihasználva a török könnyűszerrel hódít meg mind nagyobb területeket. 1552-ben Temesvár és Lippa után elesik Csanád vára is, az egyházmegye egésze török kézre kerül, és szervesen beépül a török közigazgatási rendszerbe. A török uralom alatt álló egyházmegye területére a püspökök nem léphettek be, így a távolból, helynökeik által gyakorolták püspöki joghatóságaikat. Általános gyakorlat azonban, hogy a Csanád püspöki szék egy ugródeszka csupán a magasabb méltóságok felé. A hívek lelki gondozását ezekben az évtizedekben az egyre fogyatkozó számú papság mellett ferencesek és bosnyák barátok, majd erdélyi jezsuiták látták el. A radnai és a szegedi Szűz Mária templomok ekkor lettek a szétszórtan élő katolikus hívek lelki központjai.
A keresztény seregek küzdelmének eredményeként a XVIII. század elején kiűzik a törököt az egyházmegye területéről. Az újonnan felszabadított területeken az egykori birtokosok, így a püspökség is csak hosszas procedúra után kaphatják vissza birtokaikat vagy annak egy részét az ún. királyi Újszerzeményi Bizottságtól.
Mivel még hét évtizeden át Bécs fenntartotta a katonai határőrvidék sajátos szervezetét, a Bánátot sem közjogilag, sem egyházilag nem engedték egyesíteni a többi magyar területtel.
A püspök csak hosszas huzavona után kap joghatóságot az egykori Csanád egyházmegye teljes területére. Az ősi székhely, Csanád vára elpusztult. Az egyházmegyéjébe visszatérő püspök székhelye előbb Szeged, majd Temesvár lesz.
Az egykori székesegyház helyén, Csanádon ma Szent Gellért szobra áll. Temesváron 1736 és 1775 között felépül az új székesegyház. Az ősi hagyományokat követve ezt a székesegyházat is Szent György vértanú tiszteletére szentelik fel.
Az egyházmegye életének újjászervezésében kiemelkedő szerepet játszott a szegedi születésű Kőszeghy László püspök (1800-1828). Az egyházi közigazgatást átalakítva 6 fő esperességre és 18 esperesi kerületre osztotta az egyházmegyét. Temesváron papnevelő intézetet alapított a súlyos paphiány csökkentésére, s a szolgálatképtelen lelkipásztorok ellátására nyugdíjintézetet állított fel. Nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a hívek anyanyelvükön hallhassák Isten igéjét, s igyekezett közvetlen kapcsolatot fenntartani papjaival és híveivel is.
A XVIII. század első felében több hullámban érkeztek telepesek a felszabadított területekre. A kevés visszatérő magyar mellett nagy számban érkeztek német, bolgár, horvát, szerb, cseh, olasz és spanyol telepesek.
Az első világháborút lezáró trianoni béke a Csanádi Püspökség életébe is hatalmas változást hozott: Az új határok három részre osztották az egyházmegyét: A nagy kiterjedésű egyházmegyének a Tiszára és az Al-Dunára forduló része (67 plébánia) a Szerb-Horvát-Szlovén, későbbi nevén Jugoszláv Királyság fennhatósága alá került.
A keleti, nagyobb rész (160 plébánia) a Román Királyság területéhez csatolódott, s csak a legkisebb rész, 33 plébánia maradt Magyarország területén .
Szeged-Csanádi Egyházmegye
története
A Moóri Glattfelder Gyula püspöknek (1911-1943) Temesváron egyre nehezebb környezetben kellett dolgoznia. Míg 1923-ban az Apostoli Szentszék rendelete Magyarországot és Szegedet jelölte ki székhelyéül. Szegedet a kultuszminiszterrel Klebelsberg Kunó gróffal együttműködve hamarosan a Dél-alföld méltó kulturális és egyházi központjává építik ki. Püspöki palotát és szemináriumot épít, illetve folytatja a szegediek fogadalmából született templom felépítését.
1930-ban Velencébe zarándokol, s onnan Szent Gellért ereklyét hoz a felszentelendő új templom oltárára. Díszes külsőségek között, 1930. október 24-én szentelik fel a templomot, mely építészetében és berendezésében is kiemelkedő alkotás.
A Fogadalmi Templomot 1931-ben a Szentszék székesegyházi rangra emeli. Az Apostoli Szentszék 1952-ben a volt Nagyváradi Egyházmegye magyarországi részét is a csanádi püspök fennhatósága alá helyezte. 1981-ben Szeged neve is belekerül az egyházmegye nevébe.
A Szeged-Csanádi Egyházmegye 1993 óta II. János Pál pápa "Hungarorum Gens" címen kiadott Apostoli Konstitúciója alapján Csongrád és Békés megye területét foglalja magába.

Az egyházmegye főpásztora 1987 óta Gyulay Endre.

Mentés

Mentés

Mentés

Alternative flash content

Requirements