DESIGNED BY MIXWEBTEMPLATES
Szent István Étterem és Borozó - Szeged, Szent István tér - tel.: 62/633-763 - szentistvanetteremborozo[kukac]t-online.hu

termeszeti-ertek-elokepSzeged környékének nevezetességei

Ópusztaszer

Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark
Az itt található anyagok az Emlékpark honlapjáról származnak
www.opusztaszer.hu


Szertől Ópusztaszerig
- rövid történeti áttekintés -


Ami a középkor folyamán igazi rangot adott a térségnek, az az a korában nagyjelentőségű kulturális központnak számító bencés monostortemplom, melynek legelső elődje körül már a XI. században jelentős település virágzott. Minthogy királyi út mentén feküdt - mely a Balkánról Szegeden át Budára vezetett - erős gazdasággal bírhatott. Szer a XV. századra vámszedési és vásártartási joggal rendelkező, központi mezővárosa lett a térségnek. A török 1526-os átvonulását még átvészelte a település, ám a tizenötéves háború megpecsételte sorsát. A lakosság elmenekült, a török helyőrséget telepített a monostor maradványaiba. A XVI-XVII. század fordulójától már Puszta Szerként emlegették a területet.

A XVIII. századtól, a felvilágosodás jegyében indult meg hazánkban is a tudományosnak tekinthető (írott forrásokra támaszkodó és hivatkozó) történetkutatás. Ekkor kerül ismét a figyelem központjába az első országgyűlés színhelye. Számos tudományos és tudományoskodó munka íródik ebben az időben Szerről.


Az, hogy "Pusztaszeren, ősi alkotmánynak keletkeztének egyik történeti nevezetességű színhelyén, országos emlék állíttatása elrendeltessék", Kecskemét városának jutott először eszébe 1861-ben, ám igazi szellemi tőkét nem tudott az ügyből kovácsolni. Ferenc József az 1870-es években címzetes pusztaszeri apáttá nevezte ki Göndöcs Benedek, gyulai főesperest, felújítván az egykori méltóságot. A közéleti szereplést országgyűlési képviselőként is felvállaló pap 1882-ben a kor legnevesebb régészével, Rómer Flórissal megkezdte az egykori monostor romjain az ásatásokat, melynek eredményeiről tájékoztatta a képviselőházat is, egyben kérte, hogy emlékpark létesüljön Pusztaszeren. Minthogy a honfoglalás millenniumának megünneplése már napirenden volt a magyar társadalom vezető köreiben, igen nagy érdeklődés és pártolás övezte az ügyet. Ebben az évben már Szeged is mozgolódott, s saját különleges felelősségéről cikkezett a leendő emlékhely kapcsán.

arpademlekmuopusztaszerAz 1896. VIII. tc.-ben rendelte el az országgyűlés emlékhely állítását Pusztaszeren a honszerzés ezredik évfordulója alkalmából. Az alapkövet június 27-én világraszóló ünnepség közepette helyezték el, noha a mai emlékmű elkészültéig még jó egy évig várni kellett.

1897-ben egy magát - összejöveteleik napjára és taglétszámukra utalva -"Szombatosok huszonegyes társaságá"-nak nevező csoportosulás elhatározta, hogy kimenvén az Árpád-szoborhoz ünnepséget tartanak neves vendégek és szónokok meghívásával. Az augusztus 8-i eseménynek olyan nagy sikere volt, hogy hagyomány lett. Minden év augusztusában megrendezték az ún. szobori búcsút.

1902-ben új, szegedi székhelyű szervezet alakult Pusztaszeri Árpád Egyesület néven azzal a céllal, hogy ébren tartsa a honszerző iránti kegyeletet és hálát, valamint hogy az apátság romjain felépítsen egy monumentális templomot Árpád tiszteletére. Ám szűkös anyagi lehetőségeik miatt a szobori búcsúk megrendezésén túl csak egy rövid ásatásra futotta a fejedelem halálának ezredik évfordulóján, 1907-ben.

nemzetiA háború és a tanácsköztársaság erősen visszavetette a Pusztaszer körüli lelkesedést, s csak a trianoni katasztrófa nyomán éledő neonacionalizmus motiválta Árpád-kultusz adott neki új lendületet. Különösen 1936-ban, amikor a Pusztaszeri Árpád Egyesület szerződést kötött Pallavicini Alfonz Károly őrgróffal, akinek családja akkor már csaknem másfél százada birtokolta a területet. 

A szerződés 29,5 hold területet bocsátott haszonbérbe az egyesület rendelkezésére. Ezen a területen hozták létre a Nemzeti Árpád Ligetet. Ásatások indultak, cserkész- és leventetáborokat rendeztek, artézi kutat fúrtak Árpád kútja néven, székely kaput emeltek, emlékmúzeumot terveztek.

A második világháború azonban újra gátat vetett az elképzeléseknek. Az 1945-ös földosztás után, a kommunista időszak legkeményebb éveiben egyáltalán nem lehetett szó megemlékezésekről. Az 56-os forradalom után munkás-paraszt találkozók hirdették a szocialista építkezés eredményeit az Árpád-emlékmű árnyékában.

A jelenlegi emlékpark gondolata 1970-ben született Erdei Ferenc hathatós közreműködésével. Ettől kezdve folyamatosak a feltárások a monostor romjainál, 1974-ben döntöttek Feszty Árpád panorámaképének, a Magyarok bejövetelének restaurálásáról és itteni felállításáról, 1978-ban megkezdődött a szabadtéri néprajzi múzeum kialakítása.

Az 1982 óta Nemzeti Történeti Emlékpark néven működő múzeum és kirándulóhely ma - Magyarország leglátogatottabb kiállítóhelyeinek egyikeként - mintegy félszáz látnivalóval várja a látogatókat.

Forrás:

Vályi Katalin - Zombori István: Ópusztaszer
Trogmayer Ottó: Szertől Ópusztaszerig

Látványosságok

Feszty körkép

ivezerek

A 120 méter hosszú, 15 méter magas és 38 méter átmérojű kört formázó panorámakép a festői eszközök, a művészi fantázia segítségével és nézői képzelőerejének jóvoltából idézi fel történelmünk 11 évszázaddal ezelőtti eseményének, a honfoglalásnak néhány elképzelt epizódját. Feszty Árpádot több festőtársa segítette a két évig, 1892-tol 1894-ig tartó alkotómunkában: a tájképi részleteket Mednyánszky Lászlónak, a lovas csatajeleneteket Vágó Pálnak köszönhetjük.

Árpád-emlékmű

arpademlekmu

A fősétány végén kialakított dísztéren található az 1896-ban emelt, klasszicizáló Árpád-emlékmű, melynek alkotópárosa Berczik Gyula építész és Kallós Ede szobrász. Az 1997-98-ban újrafaragtatott szobor (Buzár Károly a szobrász) hatásos háttérdíszlet a nemzeti ünnepek ceremóniáihoz, s más rendezvényeken. Névadója is lett a falu hagyományos népünnepélyének: a régebben szeptember első vasárnapján tartott összejöveteleket ma is emlegetik - szobori búcsúként - Ópusztaszeren. (Az Árpád-emlékmű mészkőtestének zugaiban apró páfrányka zöldell. Érdekesség, hogy a Vereckei-hágó környékén is él e faj.)

Szer monostora - a romkert

imonostor

A jelenleg is folyó ásatások 1970-ben kezdődtek Dr. Trogmayer Ottó vezetésével. A korábban feltárt, középkori harangöntő gödör alján csaknem hiánytalanul megtalálták egy középkori harang öntőformáját (2118 darabban!). A Vályi Katalin régész vezette feltárás (1993) után az MTA Régészeti Intézetében M. Glattfelder Lúcia restaurálta az öntőformát, s ennek köszönhetoen az emlékpark újabb, ritkaságszámba menő értékkel gazdagodott: Máté István szobrászművész és Makk József kohómérnök ugyanis 1997 nyarán ujra kiöntötte a féltonnás bronzharangot. Püspöki fölszentelése óta a romkert új dísze a Szent Gellért-harang.

Jurták

jurta

Az Erdő és ember állandó kiállítás tíz fából készült jurtaszerű - a honfoglaló magyarok világára emlékeztető - pavilonban található, amelyekkel szemközt egy kis kéttornyú ökumenikus kápolna áll. Az épületeket Csete György és Dulánszky György tervezte. A pavilonok két ötös blokkra tagolódnak. A tíz pavilonban - Magyarországon egyedülállóan - az erdo (a fa) és az ember kapcsolatát bemutató kulturtörténeti kiállítás tekintheto meg. Az első három pavilonban az erdő kialakulását és Magyarország erdőit láthatja a nézo. Majd a két egymásba nyíló egységben a hazai erdőzgazdálkodás története következik.
Néprajzi Múzeum (Szabadtéri)

Szatócsbolt és pékmuhely: A kiskereskedések és péküzletek a lakosság nélkülözhetetlen szükségleteit elégítették ki, ezért hozzátartoztak a falusi, mezovárosi utcaképhez. A szabadtéri gyűjteménybe telepített épület eredetije tápéi parasztház volt. Az 1910-es években egy zsidó család vásárolta meg és az utcai szobát átalakítva szatócsüzletet nyitott. 1939-ben az új tulajdonos pékséggel bovítette a kereskedést. A pékműhelyben két segéddel dolgozott és a szatócsboltban felesége árult. A falusi szatócsok portékájuk nagy részét nagykereskedőktől, kisebb részét kézműves mesterektől /kádár, bognár, kefekötő stb./ szerezték be. Az üzlet és a pékség közötti lakás a dél-alföldi falusi kiskereskedok 1940-es évekre jellemzo, kispolgári jellegű házkultúráját állítja elénk.

Szegedi tanya: A szegedi tanya. A 20. század első felében városaink közül Szegednek volt legnagyobb tanyai népessége: 1930-ban tízezer tanyán több mint 45 ezer ember élt. A szegedi tanya belterjesen gazdálkodó, 10-15 holdas homoki kisparaszt gazdaságot képvisel. A tanyatelek, az épületek jellege és elhelyezése a 19. és 20. század fordulójára jellemző. A lakóház eredetileg három osztatú: szoba-konyha-kamra tagolású volt, majd a legényfiú házasodása, s ezzel a család gyarapodása után újabb helyiséget építettek hozzá. A házzal szemben épült az istálló és a kocsiszín. A színben az eke, a boronák, a szelelorosta és más gazdasági eszközök mellett a féderes kocsi érdemel figyelmet, amely az első világháború után a tanyai gazdák piacozó és ünneplő kocsija lett. Az épületek elhelyezése követi a 19. századi szegedi tanyák tájolását és telekelrendezését: a ház hátsó vége, az uralkodó szélirányhoz alkalmazkodva, észak-északnyugatra néz, így a lakóház, a vele szemben épült istálló és az ólak három oldalról védett udvart fognak közre. A szegedi határban a tanya mellett telepített szőlő, a palántás megvédése a jószág kártevésétől szükségessé tette a növénykultúrák, majd az egész tanya bekerítését. A tanyák körülkerítése, amit a külterületi építési szabályrendelt is megkövetelt, a 19. század végén terjedt el.

Községháza: A községháza és a postahivatal A községháza a falu igazgatását irányító elöljáróság és a képviselőtestület székháza volt. Rendszerint a falu közepén, a templomhoz közel építették. A szabadtéri gyűjteménybe a Tömörkény községben 1895-96-ban épített községháza másolata készült el. Klasszicista stílusjegyeket viselő eklektikus épület. Jellemző a 19. század vége és a századforduló vidéki /rurális/ építészetére, ezáltal illeszkedik a "skanzen" mezővárosi jellegű utcaképébe. Az épületben községi postahivatal és potatörténeti kiállítás is helyet kapott. Ritka látványt ígér egy szobabelső, amely a falusi postamesterének környezetét idézi a 19. és 20. század fordulójáról. A postásnők gondot fordítottak otthonukra, életvitelük a falusi tanítónőkéhez hasonló volt. A községháza udvarán lévo kocsiszínben az un. "vörös postakocsi" rekonstrukciója látható. A tűzoltó szertár a falusi "önkénes tűz-oltó egyletek" 20. századi eszközeiről, felszereltségéről ad képet.

Fazekasműhely: A kézműves műhelyek a tanyai épületcsoport ötödik egységét képezik. Az épületet Hódmezovásárhely, a fazekasságáról és festoművészeirol híressé vált város határából telepítették a skanzenbe. A 19. század harmadik negyedében épült. A 20. század első felében három iparos dolgozott benne, s utoljára a kovács zárta be műhelyét az 1970-es években. A kovácsműhelyben a kézművesség sok évszázados munkaeszközei láthatók: az áttüzesített vasat a mester az üllőn kalapálta, amiben egy-két segéd vagy inas segített. A kohó parazsát lábbal hajtott fújtató izzította. Lovat patkolt, mezőgazdasági szerszámokat - ekét, boronát, szénavágót - javított, új kocsi vasalását készítette és a régiekét javította. A parasztok gyakran terménnyel fizettek munkájáért. Az épület hátsó helyiségében valamikor bognár dolgozott. Ez a mesterség a kovácsnak társszakmája, hiszen a kocsi és szekér készítésében összedolgoztak, kiegészítették egymás munkáját. A bognár-műhely tanulságos eszköze a kézzel hajtott, lendkerekes faeszterga, melyet egy szegedi műhelyben két nemzedéken keresztül használtak. E két műhely melletti helyiségben szíjgyártó szerszámok és míves kivitelű lószerszámok láthatók. Ipartörténeti ritkaság egy vászonra festett olajkép, amely 90-l00 éve egy szegedi mester cégére volt. A műhelyek mellett épített színben a Dél-Alföld ló fogatolású személy- és teherszállító közlekedési eszközeit mutatják be.

Tanyasi elemi népiskola:
A tanyai iskola Az 1980-as évekre az első tanyai iskolákat elbontották vagy tel-jesen átépítették, ezért a szegedi múzeum munkatársai egy 1911-ben Felso-Pusztaszer község Árpádhalom határrészén épült elemi népi iskolát telepítettek a szabadtéri gyűjteménybe. A visszaemlékezések szerint a tanítói lakás eredetileg csárda volt, melyet a tanterem építésekor tettek lakhatóvá. Az épület alapját a közelben kitermelt réti mészkőből, darázskőből rakták, fala vályog, tetejét zsindely fedte. A fagerendás mennyezetű, fapadlós tanteremben a századelo elemi népiskoláinak vaskos padjai, taneszközei, térképei, színes faliképei láthatók. A pusztaszer-árpádhalmi iskola tantermében gyakran 80-100, hat-tizenkét éves gyermek zsúfolódott össze. A volt tanítói lakásban iskolatörténeti kiállítást tekinthetnek meg.

Szentesi tanya: Szentes a 20. század első felében harminc ezres népességű dél-alföldi mezováros. 1930-ban lakosságának több mint egyharmada élt tanyákon. A szentesi tanya szemtermelő és állattartó, külterjes gazdaság-típust képvisel. Az emlékparkba áttelepített lakóház a Kurca folyócskához közeli magas parton a l9. század végén épült. A vályog-falú, nádtetős épület szoba-konyha-kamra-istálló beosztású. Nyitott kéményű konyháját a 20. század első évtizedeiben padlásolták le és rakott tűzhelyet építettek benne. A konyha hátsó falán érintetlen az ívelt, barokk jellegű bolthajtás, amit a közelmúltban több alföldi házban még láthattunk. A kamra berendezéséből említést érdemel a vésett díszu, 1911-ben készült ácsolt láda, amit "szekrény"-nek neveztek. A tanya jellegzetes építménye a boglya formájú ól, amelyben rendszerint disznókat vagy baromfit tartottak. Fala vályog, tetejét kukoricaszárból, nádból, zsúpszalmából rakták. A Dél-Alföldön a Hármas-Körös mellékén, Szentes, Hódmezovásárhely határában és Észak-Bácskában a szabadkai szállásokon építettek ilyen ólakat.

Szentes-donáti szélmalom: A szabadtéri néprajzi gyűjteménybe telepített szentesi szélmalmot egy tanyai gazda 1866-67-ben építtette. A felülhajtós szélmalmok típusába tartozik, amelyek négyszintesek: a földszinttől felfelé haladva lisztespad, kőpad, sebeskerékpad, nagykerékpad találhatók. A tornyos szélmalom előnye, hogy a malom teteje elforgatható, ezáltal a vitorlák aránylag rövid idő alatt a szélirányba állíthatók. A szentesi szélmalom két pár kővel őrölt. Régebben a szélmolnárok nem választották el egymástól a különféle őrleményeket, korpás lisztet őröltek. Csak az 1880-as évektől, a gőzmalmok példáját követve, alkalmaztak szitákat. A 20. század elején korszerű hengerszitát szereltek fel a malomba. A szélmalmokat idővel kiszorították a gabonaőrlésből a kiváló lisztet őrlő, nagy teljesítményű helyi gőzmalmok. A fennmaradt szélmalmokban kukoricát és árpát daráltak. A szélmalmot az l950-es évek közepén ipari műemlékké nyilvánították és 1986-87-ben telepítették az emlékparkba.

Csongrádi halászház: A halászatnak az utóbbi évtizedekig szerepe volt a csongrádiak életében. A halászok a "Belsőváros"-nak nevezett folyóparti városrészben laktak, ahol rég tiszai hajós, hajóépíto ácsok, kubikosok éltek. Földnélküliek voltak, vagy kevés szőlő- és veteményföldet bírtak, ennek tulajdonítható, hogy régi, földfalú, nádfedeles házaik megélték az 1950-es éveket. Az 196o-as években az Országos Műemléki Felügyelőség Csongrád-Belsővárosban 17 hagyományos jellegű házat védetté nyilvánított. Azokat nem lehet áttelepíteni, ezért az etnográfusok más belsővárosi házat választottak az emlékpark szabadtéri gyűjteményébe. A lakóház három osztatú: szoba-konyha-kamra beosztású. A boltíves pitvart és a több évtizede átépített deszka kéményt archív -fotók és a visszaemlékezések alapján rekonstruálták. A szoba az 19l0-20-as évek bútorait és lakáselrendezését mutatja. Télre a halászok eszközei a kamrába kerültek, a lisztesláda, a zsírosbödön, a hordók, szakajtók és a kenyérsütés kellékei mellé.

Egy amerikai magyar kereskedő szerint Szegedet a paprika helyezte Földünk térképére, vagyis a paprika révén vált világszerte ismerté. A hozzáértés, a szorgalom és a konjunktúra a 19. század végétől a paprikatermelőket és feldolgozókat a szegedi paraszttársadalom egyik leginkább polgárosodó rétegévé tette. A napsugaras oromdíszítés a barokk egyházi művészetben gyökerezik. Az 1879-es tiszai árvíz elpusztította a régi parasztházakat, ám az újjáépítés tervezőmérnökei szorgalmazták az oromdísz felújítását. Az építkezők készsége és az ácsmesterek leleménye a városban és környékén sok változatát hozta létre, s néhány műemléki védelem alatt áll. A 19. századvégi városi parasztházak sajátossága az oszlopos tornác. Ősszel az ott száradó papri-kafüzérek színes látványt nyújtottak. A ház két helyiségében Szeged 19-20. századi népi építészetét és a paprikások munkaeszközeit, munkamódját bemutató kiállítás látható. A házi paprika-feldolgozás különleges eszköze volt a száraz paprikahüvelyeket összezúzó "külu" /kölyu/, melyet lábbal működtettek.
 

Programok

Hunniális

2003. június 28-án hetedik alkalommal rendezik meg a Hunniálist az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban. Az egész napos, több helyszínen zajló rendezvény lényegében tiszteletadás a honfoglaló ősök emlékének a lovas nomád világ megidézésével. Másfelől felszabadult hangulatú, kötetlen szórakozás, amelynek keretében minden korosztály talál magának kedvére való programot. Az események nagy része a vigalmi negyed nagyrétjére települt nomád faluban játszódik. A lovasbemutatók, harci és ügyességi lovas játékok helyszíne a lovaspálya. Itt rendezik meg a Szeri Haditornát, amely a szer Bajnoka cím elnyeréséért folyik.

Ezeken kívül az emlékpark gazdag programkínálata is a vendégek rendelkezésére áll. A nomád konyha ajánlatai mellett igényei szerint válogathat a szeri Csárda látványkonyhájának ínycsiklandó étkeiből is.

Az emlékpark ezen a napon is a normál belépődíjakkal üzemel, de a vendég legalább két tucat programból választhat.

Lovasprogram

Magyarországon egyetlen múzeumi kiállítóhely - az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark őrzi a XI évszázaddal ezelőtt lejátszódó honfoglalás emlékét. A Feszty-körkép a képzőművészet sajátos eszközeivel, látásmódjával idézi fel ezt a sorsdönto eseményt. Az emlékparkban látható lovas nomád harci játékok keretében néhány vállalkozó szellemű fiatal - bár ők a XXI. század gyermekei - beavatja a nézőt, ha kedve támad, bevonja a nomád népek mindennapjaiba.

A korhű ruhákban bemutatott haditorna megtekinthető a lovaspályán 11.30 és 14.30 órai kezdéssel.

Belépőjegy ára:
Felnőtteknek: 400 Ft
Diákoknak: 300 Ft
Lovaglási lehetőség: 1 kör 300 Ft
Íjászat: 5 lövés 150 Ft

A torna a jelzett időpontokon kívül is megrendelhető a Feszty-körképhez szóló jegyrendelésekkel együtt.

Pedagógiai programok

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark egykor azzal a céllal nyitotta meg kapuit, hogy a Dél-Alföldre irányuló kulturális idegenforgalom központja legyen. Fölvállalta a magyarság nemzeti hagyományainak ápolását, kulturális örökségeinek megőrzését és továbbadását. Az Emlékpark életben kívánja tartani Ópusztaszert mint szakrális szimbólumot: történelmünk megannyi eseményének színhelyét, a legenda és a valóság időlabirintusát.

Magyarország egyik leglátogatottabb kiállítóhelyeként nagy felelősség hárul ránk. Az állandó és időszakos kiállításainkra, rendezvényeinkre érkező vendégeink igényei, elvárásai fokozatosan bővülnek, melyek lehetőségeinken belüli kielégítése elől nem térhetünk ki. Tevékenységünk mára szabadidős és rekreációs programokkal szélesedett, különböző korosztályokat célozva meg, figyelembe véve a fizikai feltöltődés szellemi-lelki vonatkozásait.

Így működési koncepciónk egyik alappillére, hogy teret adjunk egy a látogatók mintegy felét kitevő általános és középiskolás korú tanulóifjúság számára nyújtandó gyakorlati képzési programnak. Szándékunk nem a mostanság igen divatos reformpedagógiai programok imitációja kíván lenni, hanem klasszikus értelemben vett iskola létrehozását óhajtjuk: bábáskodást a rácsodálkozó-felismerő gondolat megszületésénél. Az antik bölcseletből e jól ismert "pedagógiai program" nyomdokain haladva kívánjuk valóságos élménnyé tenni a diákság számára az Emlékpark - állandó és időszakos kiállításaink megtekintésén túl kínálta számos lehetőséget.

Ennek okán engedje meg, hogy az alábbiakban tájékoztassuk a tanulóifjúság részére nyújtandó szolgáltatásainkról.

Népi játékok tanulása

A játék évezredek óta része az ember életének, nem csupán időtöltésként, de mint közösségteremtő/formáló erő is, része minden nemzet hagyományainak; a gyerekek örömteli együttlét során ismerhetik meg régi magyar játékainkat: fogókat, körjátékokat, labdajátékokat, mondókákat, találós kérdéseket.

Játékos sportversenyek

Különleges lehetőségeket biztosít az Emlékpark (sportpályáján, erdei tornapályáján) arra, hogy az idelátogató diákság kipróbálja erejét, ügyességét, bátorságát; ahogy a latinok mondták: anima sana in corpore sano.

Népi kismesterségek bemutatói

Kékfestő, kosárfonó, kovács, csipkés, szőttes, fafaragó, mézeskalácsos, bőrös, fazekas, pék

A gyerekek a bemutatók keretében megismerhetik az egyes mesterségek történetét, eszközeit; megfigyelhetik az egyes munkafázisokat, folyamatokat, és amire korunkban alig-alig van esélyük: egy rövid időre részesei lehetnek dédapáik életének.

Kézműves foglalkozások

Agyagozás, nemezelés, fafaragás, gyékényezés, csuhéfonás, gyertyaöntés stb.

A gyerekek kézműves irányításával önmaguk válnak alkotóvá, felismerhetik a semmiből valamit teremtés örömét, az anyag megmunkálásának folyamatát; az elkészített munkák hazavihetőek, belőlük kis kiállítás nyitható.

"Szeri órák" - rendhagyó tanulmányi foglalkozások adott témakörökben

A foglalkozások alkalmával átfogó képet kap a diákság az adott témáról; a foglalkozásokat nem iskolai tanóráknak, vagy azok kiegészítőjének szánjuk, inkább oldott hangulatú, kötetlen beszélgetésnek, melyeken a gyerekek választ kapnak kérdéseikre, felismerik az események, jelenségek közötti ok-okozati viszonyokat, figyelmük homlokterébe a dolgok különbözo szemléletű megközelítése kerül.

Történelem

    a. Magna Hungariatól a Kárpát-medencéig - népünk története a Honfoglalás előtt
    b. Honfoglalás és letelepedés - a magyarság története a IX.-X. században
    c. Árpád-házi királyok - az ezeréves magyar állam elso háromszáz éve
    d. Élet az Árpád-korban - eleink mindennapjai a középkorban

Honismeret/néprajz

    a. Dédapáink öröksége - élet a XIX.-XX. század fordulójának Dél-Alföldjén
    b. "Tanya-világ" - látogatás egy mai tanyán

Természetismeret

    a. A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet bemutatása - különleges élőhelyek jellemző növény- és állatvilága
    b. Barangolás az Erdő és Ember, valamint a Tűlevelű erdők c. kiállításokon - az erdő és az ember kapcsolata
    c. Ősi magyar állatfajták - az Árpád-kori magyar háziállatok bemutatása

Régészet

A főként 5-10. évfolyamok számára ajánlott foglalkozás az Emlékparkban folyó ásatásokhoz engedi közel a diákokat; bemutatja az ópusztaszeri ásatások történetét, a hely fontosabb leleteit, miközben bepillantást enged a régészek munkájába.

"Volt egyszer egy oskola..." - korabeli tanóra az árpádhalmi tanyai elemi népiskolában a két világháború közti időből.

A foglalkozás valóságos élményt nyújt minden gyerek számára; beleélhetik magukat az egykori nebulók életébe a korabeli tananyag, tankönyvek, egyéb pedagógiai eszközök segítségével, megismerkednek a már alig használatos pedellus, spongya, irka, palatábla, kalamáris kifejezésekkel.

Egyéb

A felsorolt lehetőségek mellé tetszés szerint választható: lovaglás, lovas kocsikázás, séta a parkban, bográcsozás, nyársalás (kijelölt tűzrakó helyeken), horgászás, kirándulás a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben stb.

Jelentkezési információk és árak megtalálhatók:
http://www.opusztaszer.hu/m/pedagogia.htm

Információ

Elérhetőség:

Időpontegyeztetés, jegyrendelés (hétközben 8-16):
Tel.:62-275-133, 275-257, 275-055, 275-187
103, 104, 105-ös melléken
Fax: 62/275-007
Levélen: 6767 Ópusztaszer, Szoborkert 68.
Emailen: This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

Nyitvatartás:

A park és a központi épület (rotunda) kiállításai április 1-jétől október 31-ig
megtekinthetők 9-18 óráig,
november 1-jétől március 31-ig 9-16 óráig látogatható.
A Szabadtéri Néprajzi Múzeum pedig április 1-október 31-ig 9.30-18.00 óráig látogatható.

Jegyárak:

Felnőtt - 1350 Ft
Diák, nyugdíjas, katona - 900 Ft

Alternative flash content

Requirements